Akinek valaha volt derékfájdalma vagy nyakfájdalma, vagy a környezetében szenvedett valaki ilyen problémával, az bizonyosan hallott már a csigolyák közötti porckorongról, annak szerepéről és arról mennyi borsot tud törni az ember orra alá a porckorong probléma. A legtöbben úgy tudjuk, hogy a porckorongra nagyon kell vigyázni, hisz könnyen sérül, könnyen elmozdul, nagy fájdalmat okoz nem csak a gerinc területén, hanem lesugárzó makacs fájdalmat és zsibbadást okozhat a végtagokban is.

De vajon igaz az, hogy ez a masszív kis korong ilyen könnyen elmozdulhat a helyéről? Az alábbi cikkünkben erre a kérdésre keressük a választ.

Bevezetőként nézzünk egy kis anatómiát

Bármennyire is egyszerűnek és sérülékenynek tűnik a porckorong szerkezete, mégis óriási terheléshez képes adaptálódni.

  • Mi a csigolyák közti porckorong szerepe?
  • Milyen az anatómiai felépítése?
  • Mennyire sérülékeny?
  • Tényleg kicsúszhat a csigolyák közül, ha sokat hajolunk, vagy rosszul ülünk egész nap?

Gyógytornászként ezekkel a kérdésekkel nap, mint nap találkozhatunk a praxisban, ezért a cikk célja nem elbagatellizálni a problémát, hanem törekedni a páciensek felvilágosítására.

Porckorong a csigolyák között.

A nyaktól a keresztcsontig minden egyes csigolyánk között található egy porckorong, kivétel ez alól koponya és az első nyaki csigolya (C0-C1), illetve az első és második nyaki csigolya (C1-C2) között tér. A porckorong szerepe az, hogy rostos porcként ízületet képez a felette és alatta lévő csigolyatesttel, ezáltal egyrészt stabilitást biztosít a csigolyák között, másrészt biztosítja a csigolyák egymáshoz viszonyított elmozdulását. A szegmentumok (szegmentum: a két csigolya és a közte lévő porckorong) elmozdulásai összeadódnak, így képes a gerincünk nagyobb mértékben minden irányú elmozdulásra, ezért tudunk pl. akkora mozgáspályán előre hajolni, hogy bekössük a cipőnket. Óriási a szerepe a gerincet érő rezgések/zökkenések elnyelésében is, hasonlóan, mint a járművekben a lengécsillapító. Bármennyire is törékenynek tűnik a porckorong szerkezete, mégis extrém terhelést képes elviselni. Csak érdekességként, egy 2014-ben végzett tanulmányban azt írják le, az arcmosás közben az előrehajlás, a gerincünkre majd 100 kg-nyi erővel hat.

A porckorong szerkezetileg két részből épül fel:

  1. a külső körkörös, azaz gyűrűs elrendezésű úgynevezett annulus fibrosusból
  2. és a belső kocsonyás állagú nucleus pulposusból.

A külső rész több rétegben (a rétegek egymásra merőlegesen helyezkednek el) sűrű, rostos, I-es és II-es típusú kollagénrostot tartalmazó kötőszövetből épül fel, ez adja az annulus fibrosus nagy mértékű szakítószilárdságát. Ez a gyűrűs szerkezet veszi körül a belső kocsonyás réteget, ami nagy százalékban tartalmaz vizet és lazarostos kötőszövetet. A nucleus pulposus szerepe a porckorongra ható nyomás egyenletes elosztásában van, megakadályozza a csigolyák véglemezén fellépő túlzott erőket.

Véglemeznek nevezzük a csigolya test alsó és felső felszínén található üvegporcos zárólemezt, mely az annulus fibrosus gyűrűs szerkezetével egy rendkívül erős összeköttetésben áll, lehetetlenné téve azt, hogy a porckorong kicsússzon a két csigolya közül. A porckorong kollagénrostjainak rögzítése és az optimális terheléselosztáson kívül, mint félig áteresztő hártya, a porckorong táplálása is a véglemez feladata.

Sérülhet a porckorong?

Igen! Meg tud gyógyulni? Természetesen! Na, de kicsúszhat a csigolyák közül? Nem!

A gerincsérvről és annak gyógyulásáról előző cikkeinkben már beszámoltunk:

{BANNER}

2010-ben egy vizsgálat során Brian D. Stemper és munkatársai a háti csigolyák közötti porckorong nyomó- és szakítószilárdságát vizsgálták emberi tetemekből nyert porckorongon idősebb (70+ éves) és fiatalabb (28+ éves) populációban. A fiatalabb porckorong 1 mm-es összenyomásához közel 336 kg szükséges, míg az idősebb porckorong ugyan ilyen mértékű összenyomásához közel 209 kg szükséges. Itt azt is tartsuk szem előtt, hogy csupán a porckorongra fejtettek ki erőt, ebben az esetben nem számolhatunk a csontos stabilitással és az izmok védekező mechanizmusával. Normál esetben, az izmok, a szalagok, a kötőszöveti struktúrák is hozzáadódnak a stabilitás mértékéhez. Azonban ebben a vizsgálatban a nyomást vizsgálták, a nyíróerőket nem. Nyíróerő (pl. csavaró mozdulatok) hatására sokkal sérülékenyebbek a porckorongok, ezért is óvjuk gerincünket és a porckorongokat pl. nehéz tárgy emelésénél a komplex csavaró-emelő mozdulattól.

Ezzel az írással szeretném azt a tényt is megvilágítani, hogy a porckorong sérülése nem minding valamilyen traumatikus esemény/sérülés következménye, sőt! Az már más kérdés, hogy egy rossz mozdulat, egy hirtelen akár minimális trauma is lehet oka a tünetek megjelenésének, de a sérvesedés/degeneráció folyamatát több tényező kombinációja és megjelenése befolyásolja, pl.: genetikai hajlam, életmódbeli szokások (étrend, dohányzás), és az életkor is.

A cikk lényege nem az, hogy a nyelvtani megfogalmazáson lovagoljunk, hogy kicsúszik, vagy kitüremkedik a porckorong, vagy bagatellizáljuk a porckoronggal kapcsolatos fájdalmat, sokkal inkább az, hogy ismertessük az anatómiát, ezáltal a porckorong problémákkal kapcsolatos katasztorfizálást elkerüljük, és a félelmeket segítsünk legyőzni.

Ilyen félelem lehet, az is, hogy a gerincsérvet csak műtéttel lehet meggyógyítani. Ezzel kapcsolatban is visszautalnék egy előző cikkünkre:
https://sherlockrehab.hu/blog/ne-torodj-bele-a-derekfajasba-van-jobb-megoldas-a-mutetnel-es-a-gyogyszereknel/

Ha mégis műtétre kerül a sor, az bizony igen félelmetesen hangzik, azonban a legtöbb esetben a porckorong műtétet úgynevezett minimál invazív eljárással (értsd: kisebb a vágási felület, kisebb szövetkárosodással jár, gyorsabb a regeneráció) végzik és a kórházban tartózkodás ideje is minimális.

  • Igaz az, hogy ha kitüremkedett ez a kocsonyás állomány, akkor az minden esetben fájdalommal jár?
  • Nem!

A fájdalom, mint tünet sokféleképpen jelentkezhet. Előfordulhat, hogy a tünet nem is fájdalom, hanem bizsergés, zsibbadás, vagy izomgyengeség. Az is igaz azonban, hogyha csak a képalkotók eredményeit nézzük, akkor az félrevezető is lehet.

Összegzés

A csigolyák közti porckorong károsodása miatt a belső kocsonyás állomány ugyan kitüremkedhet és akár az ideget, ideggyököt és egyéb képleteket is nyomás alá helyezheti, ha az állományt körülvevő gyűrűs szerkezet sérül, de semmiképp nem a porckorong csúszik ki a csigolyák közül.

Források

  1. Jarod Hall: Disc don’t slip https://www.trustme-ed.com/blog/discs-dont-slip-dammit
  2. Brian D. Stemper (2010) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2944859/#CIT16
  3. 5 Myths About Slipped Discs (2019. április 3.) https://www.thephysiocompany.com/blog/5-myths-about-slipped-discs
  4. Chiu et al. The probability of spontaneous regression of lumbar herniated disc: a systematic review 2015 https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/25009200/
  5. https://drjarodhalldpt.blogspot.com/2016/02/what-if-i-told-you-thatdiscs-heal.html
  6. https://painsciencecenter.com/2018/05/27/the-spine-stronger-than-we-think/
  7. https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0098510

Címkék: